Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rendező(k): Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Wolfgang Reitherman
Producer(ek): Walt Disney
Szinkronhangok: Rod Taylor, Cate Bauer, Betty Lou Gerson, Ben Wright, Bill Lee, Lisa Davis, Martha Wentworth
Hossz: 79 perc
Bemutató:
1961. Január 25.
Bevétel: $ 216,026,182

101 KISKUTYA (eredeti cím: One Hundred and One Dalmatians) 1961-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Dodie Smith The Hundred and One Dalmatians című regényén alapul. A 17. Disney-film rendezői Wolfgang Reitherman, Hamilton Luske és Clyde Geronimi. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Bill Peet írta, a zenéjét George Bruns szerezte. Műfaja kalandos filmvígjáték. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Amerikában 1961. január 25-én, Magyarországon 1964. december 17-én, felújított változattal 1984. május 10-én, új magyar változattal 1995. március 30-án mutatták be a mozikban.

A történetben Roger Radcliffe zeneszerző agglegényként él Londonban kan dalmatájával, Pongóval. Pongo elhatározza, hogy feleséget talál Rogernek és kiszemeli az utcán sétáló dalmatát és gazdáját, majd a parkban tett, előrehozott séta alkalmával összehozza Anitával, akinek szintén van egy dalmatája, Perdita. Perdita nem sokkal később 15 kölyökkutyának ad életet. Még aznap este meglátogatja őket Szörnyella de Frász, Anita egykori osztálytársnője, aki meg akarja venni az egész almot. Roger véglegesen visszautasítja, mire Szörnyella felbérel két bűnözőt, Jaspert és Horace-t, hogy rabolják el a kiskutyákat, hogy a bundájukból neki szőrmét lehessen készíteni. Pongo és Perdita a többi kutya segítségét kéri a kölykök felkutatásához. Szörnyella vidéki házában (az elhanyagolt állapotban lévő családi birtokán) tartja őket fogva Jasper és Horace, összesen 99 kiskutyát.
A boldog viszontlátás után Pongo és Perdita megpróbálnak visszajutni Londonba, miközben Szörnyella üldözi őket. Egy tejgazdaság istállójában a tehenek befogadják őket és a kiskutyákat saját tejükkel szoptatják. A kutyák korommal feketítik el magukat, hogy labradornak tűnjenek, majd egy teherautóban elindulnak London felé. Szörnyella azonban meglátja a kiskutyák bundájáról lemosódó kormot és üldözőbe veszi a teherautót, de összeütközik a felbérelt két emberével és mindkét kocsi összetörik. Londonban Roger és Anita első közös karácsonyukat tervezik ünnepelni, de hiányolják négylábú barátaikat. Hirtelen ugatást hallanak kintről és miután ajtót nyitnak, a házat ellepik a dalmaták. Elhatározzák, hogy mivel a 99 kiskutyát meg akarják tartani, ehhez Roger keresetéből vidéken vesznek egy nagy házat.

101 kiskutya 2. – Paca és Agyar (eredeti cím: 101 Dalmatians II: Patch's London Adventure) 2003-ban megjelent amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a 101 kiskutya című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm írója és rendezője Jim Kammerud és Brian Smith, producerei Carolyn Bates és Leslie Hough. A zenéjét Richard Gibbs szerezte. A videofilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Walt Disney Home Video forgalmazásában jelent meg. Műfaja kalandos filmvígjáték. Amerikában 2003. január 21-én, Magyarországon 2003. november 14-én DVD-n és VHS-en adták ki.

Rendező(k): Wolfgang Reitherman
Producer(ek): Walt Disney
Szinkronhangok: Rickie Sorensen, Karl Swenson, Junius Matthews, Sebastian Cabot, Norman Alden, Martha Wentworth
Hossz: 79 perc
Bemutató: 
1963. December 25.
Bevétel: $ 12,000,000

A KŐBE SZÚRT KARD (eredeti cím: The Sword in the Stone) 1963-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely T. H. White könyve alapján készült. A 18. Disney-filmrendezője Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyet Bill Peet írta, a zenéjét George Bruns, Richard M. Sherman és Robert B. Sherman szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasy filmvígjáték.

Miután az angol király örökös nélkül hal meg, egy londoni katedrális udvarán megjelenik egy kőbe zárt kard, amelyen felirat hirdeti, hogy Anglia új törvényes királya csak az lehet, aki kirántja e kardot a sziklából! Sokan próbát tesznek ugyan, de senkinek sem sikerül. A sötét erdő mélyén Merlin, a nagy varázsló egy 11 éves árva kisfiút fogad magához. A kis Waltot Merlin különböző állatokká változtatja, hogy így ismerje meg a fiú az élet örök igazságait és titkait. Walt jó úton jár a sikerhez vezető úton, és ezt nem nézi jó szemmel a gonosz Madam Mim, aki minden áron el akarja pusztítani Merlin védencét...

Rendező(k): Wolfgang Reitherman
Producer(ek): Walt Disney
Szinkronhangok: Phil Harris, Sebastian Cabot, George Sanders, Sterling Holloway, John Abbott, Louis Prima, Bruce Reitherman
Hossz: 78 perc
Bemutató: 
1967. Október 18.
Bevétel: $ 210,310,084

A DZSUNGEL KÖNYVE (eredeti cím: The Jungle Book) 1967-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amelyet Wolfgang Reitherman rendezett. A forgatókönyvet Ken Anderson, Larry Clemmons, Vance Gerry és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns, Robert B. Sherman és Richard M. Sherman szerezte. A Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos filmvígjáték. Amerikában 1967. október 18-án, Magyarországon 1979. május 24-én, felújított változattal 1988. szeptember 8-án és 1994. június 23-án mutatták be a mozikban.
A rajzfilm Rudyard Kipling azonos című 1894-es regénye alapján készült. Mindazonáltal jelentősen eltér az eredeti műtől, a film önmagában, sokkal inkább a fiatalabb korosztálynak szól, és csak igen vékonyan kapcsolódik Kipling regényéhez. A rajzfilm a stúdió 19. produkciója, és egyben az utolsó, aminek a munkálatait Walt Disney személyesen felügyelte, ugyanis ő nem sokkal a film elkészülte után hunyt el.

A történet Maugliról szól, akit kölyökkorában magára hagytak az indiai dzsungelben. Bagira, a bölcs párduc, egy kis kerek kosárban talál rá. Kezdetben Rama és Rakhsa farkaspár neveli őt saját kölykeikkel együtt, a farkasfalka pedig maga közé fogadja. Amikor Maugli felcseperedik, Bagira azt tanácsolja a falkának, hogy költözzön vissza sajátjai közé, az emberlakta faluba, főként azon nyomós októl indíttatva, hogy Sir Kán visszatért a dzsungelbe, aki köztudottan gyűlöli az embereket, mivel fél azoknak "piros virágától", azaz a tűztől. E döntéssel egyedül maga Maugli nem ért egyet, ezért inkább elmenekül a Bagirával falu felé tartó útjuk közben. Kalandjaiban vele tart újdonsült, szórakoztató barátja: Balu, a medve, akinek jelenléte és viselkedése gyakran a humor forrását képezi. Lépten-nyomon olyan alakok nehezítik Maugli útját, mint Lajcsi király, az orangután, Ká, a hipnotizőr óriáskígyó és Sír Kán, a tigris. Ez utóbbi kettő táplálékként tekint rá, az orangután pedig a tűz készítését akarja tőle megtudni, de hasztalan. A történet tetőpontja a Maugli és Sir Kán közti összecsapás, melyből szerencsésen maugli kerül ki győztesen. Végül, ha kanyargós és megpróbáltatásokkal teli úton is, de megtalálja az utat az emberek közé: egy véletlenül meglátott kislány bája ösztökéli arra Mauglit, hogy otthagyja a dzsungelt.

A Dzsungel Könyve 2. (eredeti cím: The Jungle Book 2) 2003-ban bemutatott amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely az 1967-ben bemutatott Dzsungel könyve című rajzfilm folytatása. Az animációs játékfilm rendezője Steve Trenbirth, producerei Christopher Chase és Mary Thorne. A forgatókönyvet Karl Geurs és Evan Spiliotopoulos írta, a zenéjét Joel McNeely szerezte. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a DisneyToon Studios gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos filmvígjáték. Amerikában 2003. február 14-én, Magyarországon 2003. február 20-án mutatták be a mozikban.

Rendező(k): Wolfgang Reitherman
Producer(ek): Winston Hibler, Wolfgang Reitherman
Szinkronhangok: Phil Harris, Eva Gabor, Hermione Baddeley, Gary Dubin, Dean Clark, Sterling Holloway, Roddy Maude-Roxby, Liz English
Hossz: 78 perc
Bemutató: 
1970. December 11.
Bevétel: $ 35,459,543

MACSKARISZTROKRATÁK (eredeti cím: The Aristocats) 1970-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Tom McGowan és Tom Rowe regénye alapján készült. A 20. Disney-film rendezője Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producerei Winston Hibler és Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Ken Anderson, Larry Clemmons, Eric Cleworth, Vance Garry, Julius Svendsen, Frank Thomas és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés kalandos romantikus filmvígjáték. Amerikában 1970. december 11-én, Magyarországon 1994. március 31-én mutatták be a mozikban. A magyar változatot VHS-en, DVD-n és Blu-rayen is kiadták.
Ez az első olyan animációval készült mozifilm, amelyben már nem működött közre Walt Disney.

A kedves és hóbortos párizsi milliomosnő közzéteszi végrendeletét, mely szerint minden vagyonát macskáira, Hercegnőre és kölykeire hagyja. A hoppon maradt, pénzsóvár komornyik dühös, mert nem rá hagyják az örökséget. Így cselt sző az örökösök ellen. Éjszaka elviszi a cicákat messzire otthonuktól, mire a gazdájuk kétségbeesetten keresi őket. A cicák nagyon félnek, mert nem tudják hogy hova keveredtek. Ám Thomas O'Pamacska, a verekedős háztetőzenész dzsesszbandájával a bájos macskahölgy és cicái, Marie, Toulouse és Berlioz segítségére siet. Rengeteg kalandon mennek keresztül, de végül hazajutnak a kiscicák, Hercegnővel, és az új apukájukkal, Thomas O'Pamacskával. Végül a komornyikot is megleckéztetik gaztetteiért, a többi állat segítségével.

Törölt folytatás - 2005-ben a Disneytoon Studios eredetileg a film folytatását tervezte, a Csodacsibe (2005) és a Robinson család titka (2007) folytatásával együtt. Az eredetileg 2D-s animációs játéknak szánt Disney vezetők úgy döntöttek, hogy a filmet számítógépes animációban készítik, hogy nagyobb érdeklődést érjenek el. Ezenkívül a történet középpontjában Marie, a hercegnő lánya állt, akit egy luxus körutazás hajójának fedélzetén egy másik cica megüt. Azonban neki és családjának hamarosan ékszertolvajt kell vállalnia a nyílt tengeren. A projektet akkor mondták le, amikor John Lassetert nevezték ki a Disney új kreatív vezérigazgatójának, amelyben feloldotta a Disneytoon által tervezett összes jövőbeni folytatást, ehelyett eredeti produkciókat vagy spin-offokat készített.

Rendező(k): Wolfgang Reitherman
Producer(ek): Wolfgang Reitherman
Szinkronhangok: Peter Ustinov, Phil Harris, Brian Bedford, Terry-Thomas, Roger Miller, Pat Buttram, George Lindsey, Andy Devine
Hossz: 83 perc
Bemutató: 
1973. November 8.
Bevétel: $ 32,000,000

ROBIN HOOD (eredeti cím: Robin Hood) 1973-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely Ken Anderson ötlete alapján készült. A 21. Disney-film rendezője és producere Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Ken Anderson, Larry Clemmons, Eric Cleworth, Vance Gerry, David Michener, Julius Svendsen és Frank Thomas írta, a zenéjét George Bruns, Floyd Huddleston és Roger Miller szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés kalandos filmvígjáték. Amerikában 1973. november 8-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 2001. április 3-án adták ki VHS-en. A magyar változatot DVD-n is kiadták.

A sherwood-i erdők mélyéből villámgyorsan felbukkanó egykori keresztes lovag, Robin Hood (ezúttal szimpatikus róka képében) lecsap a népet elnyomó gazdagokra, elveszi pénzüket és odaadja a szegényeknek. Bajtársai közül óriási termetével kiemelkedik Little John, az örökké éhes és bivalyerős csuhás. A nottinghami sheriff Robin legádázabb ellensége, évek óta minden eszközzel próbálkozik, hogy elkapja a jótékony útonállókat. Robin szerelme gyermekkori játszótársa, a törékeny Marian, aki Robin miatt örökös veszélynek van kitéve...

Rendező(k): Wolfgang Reitherman
Producer(ek): Wolfgang Reitherman
Szinkronhangok: Peter Ustinov, Phil Harris, Brian Bedford, Terry-Thomas, Roger Miller, Pat Buttram, George Lindsey, Andy Devine
Hossz: 74 perc
Bemutató: 
1977. Március 11.

MICIMACKÓ KALANDJAI (eredeti cím: The Many Adventures of Winnie the Pooh) 1977-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Alan Alexander Milne Micimackó című regénye alapján készült. A 22. Disney-film rendezői Wolfgang Reitherman és John Lounsbery. Az animációs játékfilm producere Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Xavier Atencio, Ken Anderson, Ted Berman, Larry Clemmons, Eric Cleworth, Vance Gerry, Winston Hibler, Julius Svendsen és Ralph Wright írta, a zenéjét Richard M. Sherman és Robert B. Sherman szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés filmvígjáték. Amerikában 1977. március 11-én, Magyarországon 1988. december 1-én mutatták be a mozikban, új magyar változattal 1997. október 7-én az ugyanilyennel adták ki VHS-n. A magyar szöveget Karinthy Frigyes műfordítása alapján készítették.

Micimackónak és barátainak három történetét meséli el a rajzfilm. Az elsőben kiderül, hogy Micimackó szereti a mézet, s ha fogytán a készlet, akkor meglátogatja a méheket. A második egy viharos nap története, melyben rájön, hogy erdei sétája útját nem ő szabja meg, hanem a süvöltő szél, és a lakását is elönti a víz. Az utolsóban Tigris megneveléséhez kapunk hasznos tanácsokat.

Rendező(k): Wolfgang Reitherman, John Lounsbery, Art Stevens
Producer(ek): Wolfgang Reitherman
Szinkronhangok: Bob Newhart, Eva Gabor, Michelle Stacy, Geraldine Page, Joe Flynn, Jim Jordan, John McIntire, Jeanette Nolan, Pat Buttram, Bernard Fox
Hossz: 77 perc
Bemutató: 
1977. Június 22.
Bevétel: $ 71,215,869

A MENTŐCSAPAT (eredeti cím: The Rescuers) 1977-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Margery Sharp könyve alapján készült. A 23. Disney-film rendezői Wolfgang Reitherman, John Lounsbery és Art Stevens. Az animációs játékfilm producere Wolfgang Reitherman. A forgatókönyvet Ken Anderson, Ted Berman, Larry Clemmons, Vance Gerry, David Michener, Dick Sebast és Frank Thomas írta, a zenéjét Artie Butler szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja kalandos filmvígjáték. Amerikában 1977. június 22-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2001-ben adták ki VHS-en. A magyar változatot 2007-ben DVD-n is kiadták.

Egy Penny nevű kislányt valamikor elrabolt a gonosz Miss Medúza egy New York-i árvaházból és egy mocsárban félig elsüllyedt lapátkerekes gőzhajón tartja fogva. Medúza arra kényszeríti a kislányt, hogy egy rég meghalt kalóz barlangjába leereszkedjen és onnan drágaköveket hozzon fel neki. Már sok ilyen értékes kő a birtokába került és a kislány nem akar többet lemenni a sötét lyukba, amit időről-időre elönt a tengervíz, ezért az ott tartózkodás életveszélyes. Medúza azonban az „Ördög szeme” nevű gyémántot akarja, amit a kislány sehol sem talál. Az emberi bűnüldözők nem bukkantak a lány nyomára, de Penny üvegpalackba rejtett segélykérése eljut a nemzetközi egér segélyszervezethez, aminek székhelye az ENSZ épületében van. Két rettenthetetlen egér – Bernard és Miss Bianca – felkerekedik, és egy öreg macska, Rufusz tippjeit követve a kislányhoz vezető nyomra bukkannak: Medúza zálogüzletéhez. A rettenetes nő is éppen a helyszínre indul. A két egér titokban vele együtt indul el, de kiesnek a gyorsan haladó autóból. Egy albatrosz hátán repülve jutnak el a helyszínre. A kislányt nem egyszerű megmenteni, mert két idomított aligátor őrzi, amik már többször visszahozták a kislányt, amikor el akart menekülni. Amikor Medúza újból a gyémánt keresésére kényszeríti a kislányt, a két egér is vele megy, és észreveszik, hogy az egy koponya belsejébe van beszorulva. Nehezen, de kiszedik a gyémántot, majd a víz majdnem elsodorja őket. Medúza megkaparintja a követ, de nem engedi el a kislányt a macijával együtt, pedig megígérte neki.
A két egér és a kislány tervet készítenek: a két aligátort a hajó elromlott liftjébe csalják és ott bezárják őket, majd a Medúza által használt vízi robogóval elmenekülnek. Segítségükre van néhány apró állat, amik a mocsár szélén élnek és a két egér találkozott velük, amikor a sirályról leszálltak. Mivel Medúza éppen a maciba rejtette a gyémántot, Penny a macival együtt magával viszi New Yorkba, ahol a gyémánt egy múzeumba kerül. Nemsokára két felnőtt jelentkezik, és örökbe fogadják a kislányt.